A) évad 06. rész

Tervezés

- Először is, elmagyarázom neked, hogy mi is az a jel Dean karján.

- Ez érdekesnek ígérkezik – felelte Ria – na hadd halljam!

- Káin pecsétje – felelte Sam – aki birtokolja az Első Karddal együtt, az bármit meg tud vele ölni.

- Bármit? Szóval akkor az angyalt is, aki megölte a szüleimet.

- Pontosan, és szerintem az Metatron volt – majd a nő rémülten nézett Samre.

- Nem veszélyes egy kicsit, hogy egy démonon van rajta a jel? Nála van a kard is? – Sam nem felelt. – Ember, mit akarsz vele kezdeni, hogyha találkozunk?

- Van pár órám kitalálni – felelte Sam végül – de addig is, még nem mondtam el mindent. Káin pecsétje elvileg átruházható valaki másra. Legalábbis Dean így kapta meg Káintól.

- És ezzel mit akarsz mondani?

- Segíts nekem megmenteni Dean-t, cserébe pedig megkapod a pecsétet és a Kardot.

- Ó, ácsi, nem hiszem, hogy az akkora sétagalopp lenne, tuti valami gáz van vele.

- Dean azért is vált démonná, mert nem tudta kordában tartani a pecsétet. Hatalmas ereje van, és a legrosszabbat hozta ki belőle.

- Szóval lehetőséget kínálsz, hogy megöljem azt a lényt, amit egész életemben üldöztem, csakhogy nem biztos, hogy meg fogok állni a gyilkolászásban.

- Mondhatjuk így is.

- Akkor ölj meg, ha elfajulnak a dolgok. A bátyádat nyilván nem ölnéd meg, mert ő a bátyád, de én egy senki vagyok a szemedben. Tehát ha végeztem, ölj meg.

- Ez nem ilyen egyszerű – rázta meg a fejét Sam – a pecsét és a kard életben tartja a gazdáját. És ráérünk ezen még gondolkodni, először meg kell találnunk és megmentenünk a bátyámat.

- De mégis mitől?

- Önmagától.




- Hogy találtatok meg? – kérdezte Dean a démonokat.

- Crowley emberein keresztül – felelték - vannak kémeink.

- Értem. És ezek a kémek azt is tudják, hol van most Crowley?

- Most is vele vannak, ezért tudunk csak ritkán találkozni.

- Értem. Akkor szóljatok akkor, amikor már tudjátok, hol van – felelte Dean – addig én még itt maradok ebben a kocsmában – intett Dean a fogadó fele, majd el is indult az ajtóhoz.

- Elnézést uram – szólalt meg az egyik.

- Mi van már megint? – fordult meg ingerülten.

- Tudjuk, hogy egy vadásszal beszélgetett. Nem fél, hogy az öccse megtalálja? – Dean csak vigyorgott.

- Nem félek. Hagytam neki üzenetet, hogy ne keressen. Ha ide merészkedik, akkor meghal. Nincs mit szépíteni, srácok – vigyorgott önelégülten az újdonsült démon. – Na, ki kér egy italt? Jobb társasággal, mint egyedül.




Sam leállította az Impala motorját, amikor megérkeztek az első kocsma mellé. Ria ránézett az ifjabb Winchesterre.

- Most már van valami ötleted? – Sam elkezdett mosolyogni.

- Persze, hogy van – és elővett egy pisztolyt.

- Nem hiszem, hogy az olyan sokat érne…

- Bele van vésve egy démoncsapda – felelte – ez után csak simán rárakom ezt a bilincset – majd elővette azt az eszközt, amellyel sokáig Crowley-t tartották fogva – és bepakolom a kocsi csomagtartójába. Egyszerű.

- Először le kell lőnöd – felelte Ria – nem hiszem, hogy olyan egyszerű lenne…

- Ezért itt vagy te elterelésnek – válaszolta – te mész előre, és eltereled a figyelmét. Majd én simán hátulról lelövöm.

- Oké. Akkor menjünk!

- Várj! – kapta el a kezét, mielőtt kiszállt volna.

- Mire? – Sam a kabátja zsebéből előhúzott egy angyalpengét – hogyha több démon van ott, elfajulhatnak a dolgok.

- Értem – bólintott – akkor most már mehetek? – vonta fel a szemöldökét, majd elrakta a kabátja alá a fegyvert.

- Igen, de légy óvatos! Ezt nem szúrhatjuk el.

A) évad 05. rész

Ajánlatok

Miután Riana befejezte a meséjét, Sam csak ennyit mondott:

- Szerintem Metatron keze lehet a dologban.

- Az meg ki? – kérdezett vissza Riana.

- Hidd el, jobb, ha nem tudod. Most viszont – majd elővette a laptopját – megnézem, van-e valami említésre méltó azon a környéken, ahol te jártál.

- És én addig mit kezdjek magammal?

- Maradj itt – felelte Sam – még korántsem bízom meg benned.




Dean épp egy bárban ivott és próbálta befűzni a pultos nőt, amikor kinyílt a terem ajtaja, és a saját nevét hallotta.

- Winchester, gyere ki! – ordította az elől álló alak, aki gúnyos mosolyra húzta a száját – van számodra egy ajánlatunk.

- Érdekel engem? – kérdezte, majd kortyolt egyet a söréből.

- Szerintünk igen – felelték.

- Rendben van – majd felkelt, rámosolygott a nőre, aki elvette a poharát, és akinek kifizette az italát, majd a jövevények felé fordult – a saját érdeketekben remélem, hogy tényleg jó ajánlat lesz.

Szinte a semmi közepén voltak a fogadó előtti parkolóban. Hét démon – ebből egy Dean – egy kupacban, és nagyban beszélgettek. Mindenki figyelmen kívül hagyta őket, aki arra járt. A szószóló el kezdte ismertetni Dean-nek az ajánlatot.

- Arra kérjük Dean Winchester, hogy foglalja el a Pokol Királya címet.

- Ejha – mosolyodott el az ex-vadász – mondtam Crowley-nak, hogy elveszem a címét, de nem hittem, hogy mindjárt híveim is akadnak.

- Abbadon követői voltunk – felelte – rajtunk kívül még több százan úgy gondoljuk, hogy Pokol Lovagja lehet csak uralkodó. Ki lenne alkalmasabb, mint aki Lovag is, és végzett egy másik Lovaggal?

- Értem én. Arra kértek, hogy szúrjam hátba Crowley-t, akivel már hónapok óta parádézok? – A démonok kérdőn összenéztek. – Nyugalom emberek! Benne vagyok. Rúgjuk szét Crowley seggét!




- Main állam, Lubec – szólalt meg fél órával később Sam. Riana már kínjában a kanapén nyújtózkodott és azon gondolkozott, hogy vajon mi lehet az a jel Dean karján.

- Mi van azzal a hellyel? – kérdezte Riana.

- Minden bizonnyal ott van most Dean.

- Honnan veszed?

- Nem érdekes – felelte Sam – most azonnal indulunk, és út közben rátérünk a te dolgodra, van egy ajánlatom.

- Ajánlat? – erre Sam csak elmosolyodott, és el kezdett pakolni – majd a kocsiban megbeszéljük.

A) évad 04. rész

Riana eddigi leghosszabb párbeszéde

- Szóval… - kezdte Sam – Azt állítja, hogy látta a bátyámat? Mikor is?

- Még tegnap este – felelte Riana – egy kocsmában. Éppen a jegyzeteimet tanulmányoztam, amikor… Csak úgy leült mellém. 

- Mondott valamit? 

- A füzetemet nézegette, amikor hirtelen megkérdezte, hogy nem megyünk-e egy csendesebb helyre…

- Mikor láttad meg, hogy fekete lett a szeme?

- Ez valami vallatás? – ráncolta a szemöldökét Riana. – Én még abban sem vagyok biztos, hogy tényleg őt láttam.

- Elnézést… Csak már hónapok óta nem hallottam felőle… Sőt, egy démon felől sem. Pár napja találtam egy felvételt, amin megölt egy embert, onnan tudom, hogy démon lett belőle. Azonban mire eljutottam odáig, már rég kihűlt a nyom. A bátyám hagyott egy üzenetet, hogy ne keressem, de nem nagyon érdekelt. 

- Értem – bólintott a nő – ja, ha ez segít… Egy fura jelet láttam Dean karján. Nem tudom, hogy neki volt-e ilyesmije… - Sam rémült és dühös tekintettel nézett Rianára. 

- Káin pecsétje – csak ennyit mondott. 

- Ő, biztos – felelte Riana.

- Azért menjünk biztosra – felelte keserves hangon Sam, majd egy papírt fogott, és rárajzolta a jelet – ezt láttad a karján?

- Igen, ez volt az.

- Akkor minden kétséget kizárva a bátyámat láttad – sóhajtott az ifjabb Winchester, majd leejtette maga mellé a karját. 

- Miért? Mi az a jel? – érdeklődött a nő. 

- Nincs hozzá köze – felelte röviden Sam.

- Ha azt szeretné, hogy segítsek megtalálni, akkor igazán nem ártana néhány infót megosztania – fonta karba a karját Riana. 

- Rendesnek és okosnak látszik – felelte Sam – viszont nem bízom meg önben. 

- Nem is kell – mondta Riana – nem adtam rá okot, hogy megbízzon. 

- Hogy regenerálódik olyan gyorsan? Castiel beavatott – váltott hirtelen témát a vadász. 

- Fogalmam nincs, így születtem… De én inkább átoknak tekintem, mint adottságnak. 

- Miért?

- El tudja képzelni, amint az összes családtagja sorban elhullik?

- Mondhatjuk, hogy igen – felelte Sam – ketten maradtunk Dean-nel. 

- És hogy bárkihez is közel kerültem, meghalt? – Riana sosem mondta még ki, de hallani sokkal rosszabb volt, mint gondolni. 

- Hány vadászt ismer? – kérdezett vissza Sam – nem sokat, szerintem. 

- Eddig csak eggyel találkoztam, akivel beszéltem is. Miért kérdezi?

- Mert ha többet is ismerne, tudhatná, hogy minden vadásznak ez a sorsa. Magányos úton járunk, Riana. Mindannyian, és ebből nem lehet csak úgy kiszállni. 

- Eddig is tudtam, hogy magányos lesz az utam – felelte Riana – és egészen addig az is lesz, míg nem álltam bosszút a szüleim halálán. 

- Hogy történt? 

- Még sosem mondtam el senkinek – felelte egyből – persze Bobby Singernek igen, de ő azt mondta, hogy kizárt, tehát nem firtattuk tovább. 

- Ismerte Bobbyt? 

- Igen… Várjon, hogy érti, hogy ismertem? Ugye nem…- Sam lesütötte a szemét, amelyről Riana tudta, hogy nem sok jót jelent. 

- De sajnos igen – felelte Sam – szinte ő volt a második apánk – majd rámutatott az egyik szekrényen álló képre, amely a két testvért és a jó öreg Singer bácsit ábrázolta. Riana ránézett Samre.

- Ugye nem gond, ha tegeződünk? Csak ha már úgy is közös második apánk volt, attól függetlenül, hogy én alig láttam. És annak tekintetében elmondom a történetemet, hogy segítsünk egymásnak. 

- Rendben van, Riana. De én miben is segítek?

- Majd a történetem után megtudod – mosolyodott el Riana. 

- Akkor had halljam! De azért előtte üljünk le – majd letelepedtek egy asztalhoz, és Ria elkezdte mesélni a történetét. 

A) évad 03. rész

Első látásra - ez egy vadász

Sam nagyon rossz ötletnek tartotta, hogy Castiel egy vad idegent vigyen be a bázisukra, azonban tudta jól, hogy bármilyen segítség jól jöhet számára. Számításai szerint a vendégeknek nemsokára oda kellene érniük, így elkezdett elpakolni az útból, és a fontosabb dolgokat elrejteni – bárkit is hoznak az angyalok, nem fog benne megbízni, azonban az angyal szerint semmi rosszat nem fog csinálni, hisz jó szívű. Aha, az nem sokat jelent manapság – gondolta Sam. 

Riana csodálattal lépett be az Egyetemesek hadiszállására. Még sosem járt ilyen eldugott, biztonságos és még is otthonos környezetben. Lassan mentek lefele Castiellel a lépcsőn – az angyal Hannah-ot fent hagyta, úgy sem maradnak sokáig. A nő sosem gondolta volna, hogy valaha találkozik a két fivérrel – Bobby-tól sok jót hallott róluk. 

Sam végigmérte a jövevényt. A nőnek kimondottan éjfekete haja volt, amelyet egy kontyban fogott össze. Riana bőrkabátot és sima farmert viselt flanelinggel, cipője kopott és sáros volt. Tipikus vadászöltözet – gondolta Sam. 

- Üdvözlöm, Sam Winchester – mutatkozott be.

- Riana Moash – fogadta el a nő a kézfogást. – A bátyja merre jár? – kérdezte halkan, nem akart tolakodó lenni – csak mert nem is olyan rég láttam… - Sam halálsápadt döbbent arccal meredt a nőre.

- Hogy mi?

- nem is olyan… - kezdte el Riana megismételni, azonban Sam csendre intette.

- Elsőre is értettem, de ezt nem hiszem… Biztos volt benne?

- Egészen addig igen, amíg nem láttam valami furcsát az arcán…

- Démon szemei voltak? – kérdezte Sam. Riana nem tudta volna bevallani – szinte még saját magának sem – hogy nem egészen. Abban biztos volt, hogy iszonyú látványt nyújtott, úgyhogy egészben nézve mondhatni, hogy démon szemei voltak. 

- Igen – felelte végül. Sam annyira megszorította a széknek a támláját, hogy elfehéredtek az ujjai.

- Castiel – néztet föl végül az angyalra – folytassátok nyugodtan az utatokat, nem kell tovább segítenetek. Elboldogulok egyedül is, és úgy hiszem, Riana tudna nekem segíteni. 

- Rendben van, Sam – felelte Cas – akkor viszlát – köszönt el, majd felsétált a lépcsőn. Riana nem akarta mondani, hogy ő az angyalokkal szeretne maradni – persze azért, hogy tanulmányozhassa őket- mert az gyanús lenne, és egyébként is biztos volt benne, hogy Samtől kaphat pár választ a kérdéseire. 

- Köszönöm, Castiel. Viszlát és jó utat! – mondta a nő, és komolyan is gondolta. Nem tűnt túl gonosznak az angyal és szinte gondolkodás nélkül megbízott benne, csak azért, mert Riana meg akarta menteni az életét. Habár ez nem is akkora abszurdum – gondolta.

A) évad 02. rész

Regeneráció

Castiel és Hannah teljesen ledöbbentek, amikor látták, hogy nem is olyan messze tőlük, egyszer csak lángra lobbant egy kocsi, amelyben egy nő ült. Minden bizonnyal az a férfi okozta a tüzet, aki most elsétált a járműtől. beszállt egy másik autóba és elhúzta a csíkot. Castiel gondolkodás nélkül a hölgy segítségére sietett - azonban a nőnek egyáltalán nem volt szüksége segítségre. 

Riana letekerte az ablakot, majd elkezdett kimászni rajta. A ruhája már valamennyire lángra kapott, de még nem égett le róla teljesen. A belső zsebében nyugvó naplójára ügyelt a legjobban, hogy el ne égjen. Végül sikeresen átfért a nyíláson, és kiesett a kocsi ablakán. Ekkor vette észre a ballonkabátos 

férfit, aki alig pár lépésnyire állt tőle. Riana futva megindult felé, közben pedig beszélt Castielhez.

- Uram menjen már el a kocsi közeléből! Fel fog robbanni! – Cass azonban csak Rianát nézte, ahogy egyetlen egy égési sérülés sem volt rajta, és végül a lány rohanás közben teljes erejéből nekiütközött a férfinak, hogy minél távolabb lökje.

A következő pillanatban az egész autó felrobbant. A darabjai szerte-széthullottak, miközben Riana az egész testével óvta a férfi épségét. Az angyal tudta jól, hogy nem egy emberi lénnyel van dolga – de akkor vajon mivel? Hannah érzelemmentesen figyelte a jelenetet, mint ahogy az egy angyalhoz illik. A veszély már múlófélben volt, amikor Riana feltápászkodott Castielről. 

- Remélem, nem fognak senkinek beszámolni arról, amit itt láttak – szólalt meg a nő. 

- Parancsnok… - kezdte volna Hannah.

- Ne szólíts így, kérlek!

- Castiel… Sokféle lény van, amely az angyalokon kívül képes lenne így gyógyulni. Egyik se illik be a képbe.

- Ő nem angyal, Hannah – felelte Cas – biztos vagyok ebben. 

- Hé, közbe szólhatok én is? – kérdezte Riana. – Például, hogy honnan tudnak az angyalok létezéséről. 

- A Földön mindenki ilyen tudatlan? – kérdezte Hannah.

- Ne mondj ilyeneket. Ugyanúgy, ahogy ők sem tudnak a mi létezésünkről, mi sem tudunk róluk sokkal többet. 

- Értem, Castiel. – Riana rémülten, és döbbenten bámult a társaságra.

- Komolyan? Angyalok vagytok? 

- Igen. – felelte Castiel. – Angyalok vagyunk… Habár nem tudom, hogy még mennyire nevezhetjük magunkat annak. 

- Sosem találkoztam még angyallal – Riana tudta jól, hogy nem eshet most nekik az összes vádjával. Még a hasznára is válhat, hogy kíváncsiak rá, milyen lény – ahogy ő is. Meg persze arra is, hogy az angyalok hogy hallhatnak meg. – Ez a szerencsenapom! – gondolta. 

- Mi meg olyan lénnyel, aki kockáztatta volna az életét másokért – felelte Cas – általában mindegyik természetfeletti lény önző. 

- Beleértve önöket is? – vonta fel a nő a szemöldökét. 

- Mi katonák vagyunk – felelte Hannah – A Mennyeket szolgáltuk. 

- A múlt idő a lényeg, igaz? 

- Isten nélkül elég nehéz – felelte Castiel – de miért nem beszéljük meg ezt út közben? Velünk tartasz? 

- Ha nem vagyok a terhükre, és egyébként se jutnék sokáig kocsi nélkül – vonta meg a vállát Riana. 

- Castiel, ez nem jó ötlet. 

- Hannah! 

- A fő küldetésünkre kell koncentrálni. A társaink jelentik most a problémát, nem pedig egy teremtmény, akibe belebotlunk. 

- Elvisszük akkor Sam Winchesterhez – felelte Cas – ő úgy is jártasabb az ilyen témákban. Erről nem nyitok vitát. 

A) évad 01. rész

Első látásra bele...

Riana fáradtan tért be egy útszéli fogadóba - magyarul kocsmába - a hosszú útjáról. A teremben alig volt egy-két lézengő részeg, de ez nem igazán foglalkoztatta a 30-as évei elején járó nőt. Leült a pulthoz, és rendelt egy sört. Közben a jegyzeteit tanulmányozta. Még nem jött rá, hogy hogyan fogja megtalálni az angyalokat; és a legfőbb kérdés, miképp lehet őket megölni. 

Már órák óta csak gondolkozott, amikor a bejárat felől zajongás és ricsaj támadt. Öt alak sorjázott be az ajtón, a nőt azonban ők sem nagyon izgatták. Lapozott egyet a füzetében, ahova pont azt rajzolta le, amikor egy halott angyalt talált. A földbe égett szárnyainak a nyoma, az élettelen teste... Riana mindig is sejtette, hogy nem minden angyal lehet olyan gonosz, hogy megölje a szüleit - elég nehéz lesz számára megtalálni a sok közül azt az egyet, aki felelős a szülei haláláért. 

- Hey, kedveském! Nem szabad ám angyalokat kukkolni - a nő egy pillanat erejéig ledermedt a hangtól, amely mellőle jött, de elég gyorsan tudott reagálni, és becsapta a füzetét. Felnézett a jövevényre, és egyből az a gondolata támadt, hogy lerúgja a székről. Aztán még bele is rúg egy párat. Igen bíztató gondolatok ahhoz képest, hogy először látja életében. 

- Hogy mondja? - nézett kérdőn Riana. 

- A kipurcant angyalokra gondolok a füzetében - intett a fejével a férfi a nő jegyzetei felé - elég hitelesek, szóval tutira látott már ilyet. 

- Ki a franc maga? - Riana úgy döntött, nem kertel, egyből rákérdez.

- Mire lenne jó, ha csak úgy elárulnám? Hol itt a móka? - húzta féloldalas mosolyra a száját a fickó. 

- Mondja meg a nevét, vagy többet egy szóra se méltatom - válaszolta.

- Magával is sokra megyek, ám legyen. Dean vagyok. 

- Winchester? - kérdeztett vissza Riana. 

- Nem, floppi lemez. Persze, hogy Winchester! De ezek szerint hallott már rólam – a férfi önelégülten mosolygott. – Honnan?

- Bobby Singer-től – felelte Riana – találkoztam vele egyszer-kétszer, és segített nekem néhány dologban. 

- Á, a jó öreg Bobby. Rávall – válaszolta Dean. – Rég nem láttam egy női vadászt sem, elég ritkák. 

- Azért ne becsüljön le engem – felelte, majd ivott egyet a söréből. Dean rátette a kezét Riana kezére.

- Mi lenne, ha ezt a beszélgetést egy csendesen helyen folytatnánk? – azonban a nő az érintés közben ránézett a férfire. Eltorzult, istentelenül ronda arca volt, amelyet az előbb éppenséggel nem mondhatott el róla.A karján csak most vette észre egy furcsa jelet, amely eléggé az emlékezetébe vésődött első látás után. Elkapta hirtelen a kezét, és ismét a jóképű Winchester bámult vele szemben. 

- Nem mindegy? Soha nem fog kiderülni – felelte Riana, majd az emlékei között kutakodott. Néhány szörnynek az arca a tükörben eltorzult, de ő a saját szemével semmilyen közvetítéssel látta a szörnyet ebben az emberben. Bobby segítségével annak idején megtudta, hogy az angyalok látják a démonok valódi arcát. Riana egyből elvetette az ötletet – kizárt, hogy ez legyen a dolog hátterében, de abban biztos volt, hogy nem bízhat meg a rejtélyes idegenben.

Riana szó nélkül felállt a pulttól, letette a sörért a pénzt, összeszedte a cuccait és kivonult a kocsmából. Közben a bárban Crowley odament Deanhez. 

- Te megvesztél?

- Mi van, Crowley?

- Egy vadásszal akartál kikezdeni?

- És ha igen?

- Egy rohadt démon vagy, haver – csóválta meg a fejét a férfi – nem vegyülhetsz vadászokkal, még ha te vagy Chuck Norris, akkor sem. 

- Még mindig nem értem, miért – felelte Dean.

- Én vagyok a Pokol Királya, Dean-ó! Egyszer már elég rosszat tett a híremnek, hogy vadászokkal, pontosabban Winchesterekkel töltöttem a távollétemet. Ne merjed megint eljátszani ezt velem!

- Különben? – ahhoz képest, hogy Káin pecsétje miatt féktelen düh tombolt benne, eléggé nyugodtan tudott beszélni. Dean a nadrágjába tűzött Első Kardért nyúlt, és a kezébe is vette – tudod jól, hogy én előbb végzek veled, mint te tennéd velem. 

- Nekem meg egy démonsereg áll a hátam mögött, Dean. Nem akarhatod őket magadra haragítani. 

- Igazad van, Crowley. Nem akarhatom – mondta, majd közelebb lépett – viszont ha az utamba állsz, megteszem, és simán átveszem a helyedet. 

- Winchester, mint a Pokol Királya? Na ne szívass már. 

- Csak figyelj, Crowley. Hagyj engem békén, vagy nagyon megbánod. Én nem fogok neked engedelmeskedni, abban biztos lehetsz. Nem leszek a pincsid. 

Castiel-t nemrég felhívta Sam, hogy Dean eltűnt a karddal együtt. Az angyalnak nagyon rossz előérzete támadt ezzel kapcsolatban. Hannah-val épp egy benzinkút előtt álltak meg, és készültek kiszállni a kocsiból, amikor valami különösre lettek figyelmesek.

A) évad; 00. rész

Üdvözlök minden egyes idetévedt lényt, vadászt, Olvasót!

Ez egy Odaát fanfiction lesz, mint azt a cím is elárulja. Már írtam sok történetet, de odaátosat még nem. Remélem, tetszeni fog azoknak, akik olvassák. 

Lássuk a történetet:

A történetet ott folytatom, ahol a 9. évad abbamaradt - illetve nem tudom pontosan, hol volt vége, leírom, hogy honnan folytatom. Tehát akik nem látták a 9. évadig a sorozatot, azok (sűrgősen húzzanak bele!!!!) ne olvassák el az én agyszüleményemet.

Tehát az alapok: Miután Dean megpróbálta megölni Metatront az Első Karddal, természetesen sikertelenül, meghalt. Ismételten. Crowley dumál az ágyánál, mikor feléled. Káin pecsétje még mindig a karján, még mindig a kezében a kard - csakhogy Deanből démon lett. 

Sammy siratja a drága kis tesóját, de korántsem nyugodhat meg, amikor észreveszi, hogy a bátyja eltűnt a Föld színéről, Crowley-val egyetemben. Eközben Castielék a mennyekben parádéznak, elkapják Megatron bácsit; és a mi kis Cassünknek egyre csak fogy az ereje. 

Valahol körülbelül így állunk. Most lássuk a saját szereplőmet:

Riana Moash

Riana mindig is más volt, mint a többi ember. Nem tudja miképp, és hogyan. Azt hihetnénk, hogy a gyors regeneráció egy nagy áldás. Ő viszont mindig is egy átoknak tekintette. Sosem ismerte a szüleit, csak az újságban olvasott róluk. Állítólag 3 hónapos korában történt az eset, amikor is az éjszaka közepén eszméletlen fényt láttak a szomszédok a házból kijönni. Másnap a rendőrség megtalálta a szüleinek holttestét - a szemük teljesen ki volt égve.

Természetesen az újságban nem sok mindent írtak róla, de a lányt ez nem hagyta nyugodni. Sok-sok éven át kutatott azután, hogy mi végezhetett a szüleivel. Azonban ez csak hat éve derült ki számára - 25 éves korában, amikor érezte, hogy valami borzalmas és sötét közeledik. 

Okos nő volt, hamar kitalálta, hogy mi áll a dolog hátterében - már tudott több természetfeletti lény létezéséről is, de sosem gondolta volna, hogy egy angyal végzett annak idején az anyjával és az apjával.