A) évad 08. rész

- Az a démoncsapda és bilincs tényleg vissza fogja tartani? - kérdezte Ria elgondolkozva Samtől. - Csak mert ott van rajta az a cucc, meg minden...

- Remélem - felelte röviden a fiatalabb Winchester - ha nem, akkor a régi módszerekhez folyamodunk.

- Az mi lenne? - vonta fel a szemöldökét.

- Imádkozunk.

- Nagyon vicces...

- Komolyan gondoltam - még mielőtt Samnek teljesen kiment volna a fejéből, elvette Deantől a kardot. Szemlátomást ez nagyon nem tetszett a démonnak, de nem igazán tehetett ellene semmit.

- Ideje visszamenni - mondta Sammy, majd bepakolta a testvérét.

Rianának most némi ideje jutott arra is, hogy alaposabban szemügyre vegye azt a helyet, ahol voltak. Tele volt mindenféle könyvekkel, amelyek mindenféle hasznos dolgot tartalmaznak a vadászathoz. Fegyverekkel, amelyek szintén nem feleslegesek. Tetszett neki a középen álló asztal-térkép is. Igazi kis vadász-kuckó, régóta elkelt volna neki is egy ilyen.

Sam valamilyen külön szobába zárta be Deant, amelynek padlójára egy démoncsapda volt festve. Ria kételkedett benne, hogy elég ideig ott tarthatják-e, de hát ha Sam nem aggódik ezen, ő se fog. Végül Sam kijött a szobából, amely jelezte, hogy végzett a bátyja "bebiztosításával". 

- Szép munka volt a démonokkal. - biccentett az ifjabb Winchester.

- Kösz. - bólintott Ria is. 

- Valószínűleg nem fogja csak úgy önként átadni a pecsétet. - jelentette ki Sam. - rá kell vennünk valahogy. 

- Először el kell vele hitetnünk, hogy neki jó, ha átadja nekem. - felelte Ria. - de nem tudom, hogy ezt hogy érhetnénk el...

- Legrosszabb esetben a sértegetés beválik. - vonta meg a vállát a férfi. - Dean nem szereti, ha szidják. Démoni alakjában meg végképp nem.

- Mondom egy újdonságot haver - mosolyodott el Ria, majd a kezét Sammy vállára tette, mintha valami fontosat akarna közölni. - Senki nem szereti. 

- Jó, igaz. Attól még az csak jó, ha felbosszantjuk - felelte. - kevésbé fog ésszerűen dönteni, és mire realizálódna benne, upsz, máris elvettük tőle a pecsétet...

- És mit kezdesz vele utána? - ráncolta a homlokát a lány. - egyáltalán honnan tudod, hogy nem a Pecsét tartja életben? Vagy hogy egyáltalán ő a bátyád?

- Ő a bátyám - mondta határozottan. - És nem, nem tudom, hogy a Pecsét tartja-e életben...

- És mit kezdesz vele utána? Mármint rohadtul egy démon marad szerintem attól még...

- Van egy eljárás. - felelte röviden Sam. - amivel démonokat emberré lehet változtatni. Nem biztos a sikere, de megér egy próbát.

- Na, és akkor miért nem csináljuk azt - vetette fel a nő. -,hogy először visszacsináljuk emberré, és utána lehet, hogy önként átadja a pecsétet. - Sam elgondolkodott.

- Ilyen állapotban biztos, hogy nehezebb lesz emberré alakítani, a Pecséttől erősebb... Először próbáljuk meg rávenni, hogy átadja, ha nem sikerül, akkor gondolkodhatunk B terven. - Ria csak bólintott. Egyrészt nem volt jobb ötlete, másrészt nem akart ellenkezni. 

- De ha nem baj... szeretnék előtte aludni egyet - felelte végül. - mert ha nekem adja azt a vackot, nem hiszem, hogy egyhamar lesz nyugodt éjszakám. - Sam gyanakodva figyelte, végül beleegyezett.

- Rendben. Van még egy vendégszobánk, oda beköltözhetsz... Várj... - a Winchester a homlokát ráncolta. - hol vannak a cuccaid?

- Nincsenek cuccaim - felelte röviden Ria. - tudod, elégett a benzinkúton mindenem... Kivéve azt, ami rajtam van, illetve ami a zsebeimben van...

- Ennyi a mindened? - vonta fel a szemöldökét, majd megenyhült az arca. - nem ártana kimosni a ruháidat... már boccs...

- Ja, de újak sem ártanának - vonta meg a vállát. - de hát, nem éltem soha luxusban. Megleszek. 

- Azért adok neked valamilyen másik ruhát - ellenkezett a férfi. - Felsőt még csak-csak tudok adni, nadrágban kételkedem... Szólok Charlie-nak, hátha. Ugyanolyan lehet a méretetek. 

- Köszi - mosolyodott el. - de ki az a Charlie?

- Jó barát - felelte röviden, majd elővette a telefonját és egy gyors hívást lerendezett Charlie-val. - Oké, húsz perc múlva itt lesz. 

- Rendben, köszönöm... Egyébként... miért segítesz nekem?

- Ezt hogy érted? - vonta fel a szemöldökét Sam.

- Hát... Már elfogtuk a bátyádat - kezdte. - és tartod magad még az alkunkhoz. Ez... tiszteletre méltó. - Sam elmosolyodott. 

- Nem mindenki rossz ember. - felelte. 

- Nem... nyilvánvalóan nem... - mondta halkan Ria, majd témát váltott. - Merre lesz a szobám? 

- Gyere, megmutatom. - Intett a Winchester, majd a nő utána sietett.

- Megfelel? - kérdezte Sam. Riana kicsit felnevetett. 

- Bármi megfelel - mondta. - tényleg köszönöm szépen... De miért bízol meg bennem? - kérdezte. - Tudom, kicsit sok a kérdés, de...

- Hát... Nincs rossz érzésem veled kapcsolatban. - vonta meg a vállát. - És segítettél a démonokkal, egy közös harc mindig összehozza az embereket. 

- Ennyi? Egy érzés miatt? - csodálkozott Ria. 

- Meg akartad menteni Castiel életét anélkül, hogy ismerted volna. Bobby is biztosan bízott benned... Habár nem lehetek benne biztos, hogy ismerted, biztos így volt... És nem, nem bízok meg benned teljesen, de most van több dolgom is annál, mint hogy bizalmatlankodjak veled szembe. 

- Én se bízom meg benned teljesen - mondta őszintén Ria. - de nem hagytál ott a bárban a démonokkal, és ezt méltányolom.... Jó, most szerintem fejezzük be a lelkizést, biztos, még van sok dolgod... 

- Rendben - mosolyodott el Sam. - mindkettőnkre ráférne már a pihenés. Charlie nem ér rá, éppen ügyködik valamin, de beugrik a ruháiddal. Addig ne aludjál, nem szívesen keltenélek fel.

- 20 percet még kibírok - felelte röviden.

Charlie jól tartotta az időt, 25 perc múlva Sam már Ria szobájához sietett, hogy odaadja neki a ruhákat, amiket a lány hozott. Két farmer, amely sokkal jobb állapotban volt Riana-énál, illetve egy sima fekete és egy sötétkék pólót, illetve az elengedhetetlen kockás ingeket. Már lassan egy sztereotípia lesz, hogy a vadászok úgy öltöznek, mint a favágók, ami valahol igaz is...  Meg persze a lány hozott fehérneműt is, amire Sammy úgy nézett, mintha valami radioaktív dolog lenne, de végül csak rontott volna a helyzeten, ha szóvá teszi. 

Sam bekopogott a vendégszobába. 

- Mindjárt! - szólt ki Riana, majd pár pillanat múlva kinyitotta az ajtót... Tekintve, hogy csak maga köré csavarta a törülközőt, nem igazán válakozott volna arra, hogy átvegye a kezeivel a ruhákat, mert a végén pucéran fog Sam előtt állni, amit egyikük sem... vagyis ő biztosan nem szeretne, így kitárta az ajtót. - Csak dobd le valahova! 

- Öhmm..... Okéé. - Sam kissé zavarba jött. Most, hogy megfürdött a lány, ki volt bontva a haja és főleg azért, mert ott állt egy szál törülközőben nagyon szép látványt nyújtott, de nem akarta szegényt megbámulni, így minél hamarabb végezni akart. Lerakta az ágyra a cuccokat, majd kislisszant. 

- Jó éjt! - köszönt el Sam. 

- Jó éjt! - felelte Ria is. 

A) évad 07. rész

Kocsmai démon-ölés (Egy átlagos kedd este)

Mielőtt belépett volna a bárba, kibontotta a haját. Sam nem szabta meg neki, hogy hogyan foglalja le a bátyját, így alkalmazta azt a módszert, aminek sikerében a legjobban reménykedett.

A helyiség nem volt tele emberekkel. Ez volt az első bár, így egyáltalán nem volt biztos, hogy megtalálják Dean-t, és nem is látta sehol, hiába fürkészte a helyet. Most jött rá, hogy nem igazán vonzó a külseje - tekintve a kopott farmert, és a sáros bakancsot nem indulhatott volna szépségversenyen, annyi szent. Minden esetre nem nyert a hely, így gondolta, ki is mehet, amikor a terem másik feléből hangokra lett figyelmes.

Nem tudja, hogy Sam miként szúrta ki pont azt a kocsmát, ahol Dean Winchester parádézott, de nem is igazán érdekelte. Az ex-vadász egy társaságban iszogatott, szórakozott. Ria nem akart odamenni egyből - túl sokan vannak. Egyrészt gyanús lenne, másrészt a többi démon nem szívlelne egy vadászt - még ha nem is teljesen nyílvánvaló - így hát leült a bárpulthoz úgy, hogy láthassa az ajtót, hátha bejönne rajta Sam, és inthetne neki, hogy még maradjon. Rendelt egy sört, és elkezdett inni. Csak reménykedhetett benne, hogy az idősebbik Winchesternek fel fog tűnni.

Végül fel is tűnt.

Dean határozottan megindult Riana felé. A nő nyugodt volt - legalábbis a helyzethez képest. Végül a démon leült mellé.

- Nolám. Te követsz engem? - nem a sármos, hízelgő hangján beszélt hozzá, mint korábban. Most fenyegetőnek hatottak a szavai, Riana enyhén bele is borzongott.

- Ha igen, akkor mi van? - Válaszolta. A bejárat felé lesett. Lassan nyílt az ajtó, szinte érezte, hogy Sam akar bejönni rajta. Ki kellett volna találniuk egy jelet, vagy ilyesmi.

Késő bánat.

 Riana gyorsan felpattant a sörrel a kezében, és arrébb ült. Nem kellett magyarázkodnia. Majd úgy is utána jön - mert az előbb is ő ment oda hozzá.

Így is történt. Dean leült ismét mellé, így háttal került Samnek, aki rálátást kapott bátyja hátára.

- Az, hogy nekem nagyon nem tetszik. - Felelte a démon, és már bizsergett az újja, hogy elővegye az Első Kardot.

Sam nem várakozott semmire. Nem tehette, mert lebukhat, és akkor mindketten ott helyben meghalnak. Gondolkodás nélkül lőtt - ez egy démon, nem a bátyja. Még nem.

A golyó Dean tarkójába fúródott. Ria látta az arcán, hogy meglepődött, és ösztönösen kicsit hátrált. A Pokol Lovagja utána akart nyúlni - de a nő túl messze volt. És Dean nem tudta elhagyni a helyét.

A Winchester elkezdte megpróbálni kiszedni a tarkójából a golyót. Sam nem tétlenkedett, gyorsan odarohant a bilincsel, hogy elfoghassa testvérét.

Azonban a démonok is felfigyeltek az eseményekre.

Szerencsére eleinte csak ketten indultak el, hogy megnézzék, mi a helyzet. Riát figyelmen kívül hagyták, így amikor a látóterükön kívülre került, előrántotta az angyalpengét, és ráugrott a hátsó hátára.

Teli találat.

A démon szemei fényesen felragyogtak, majd elernyedt a teste a nő alatt. A vadász tovább ugrott, hogy felvegye a harcot a másik démonnal. A férfi megpróbálta kiverni a kezéből a pengét, de ő könnyű szerrel elkerülte. Nem volt nála fegyver, nagyobb eséllyel indult - vagy mégsem. Szúrt, de a démon könnyű szerrel elkapta a csuklóját, és nekihajította a falnak. Szerencsére a penge még a kezében volt, viszont nem tudott olyan gyorsan feltápászkodni, hogy állva legyen, mielőtt odaérne a fickó, így mást kellett kitalálnia.

Elég gyorsan közeledett a démon, hogy ne jöjjön rá Ria tervére. Amint elég közel ért hozzá, kirúgta alóla a lábát, így a földre pottyant. Közben elkezdett felállni, és gyorsan rá is vetette magát, így a második démonnal is végezve.

Ekkor egy nagy ütést érkezett jobb oldalról.

A maradék két démon is felkerekedett.

Most egy rúgás a gyomorszájába.

Ria vért köhögött fel, de a következő pillanatban az egyik démon meghalt. Sam sem tétlenkedett közben, a nő segítségére sietett.

Három pipa, már csak egy maradt.

Sam gyorsan felsegítette Riát. A nő nem igazán bírta az ilyesmit - gyengébb volt a teste, mint egy férfié - jobban mondva a fájdalmat nem bírta. Szerencséjére a sérülésével együtt lassan az is múlni kezdett. Az ifjabb Winchester meglepetten nézett, amikor a nő már stabilan, céltudatosan vette fel a harci pozíciót.

A démon ökle találkozott Sam arcával, szerencsétlenségére Ria is ott volt. A nő hasba térdelte, majd hátba akarta döfni, de démon gyorsabbnak bizonyult, így ellökte.

Ezzel csak annyit ért el, hogy elölről érkezett a halálos döfés.

Négy pipa, már csak egy megbilincselt valamivel kellett megbirkózniuk....

A) évad 06. rész

Tervezés

- Először is, elmagyarázom neked, hogy mi is az a jel Dean karján.

- Ez érdekesnek ígérkezik – felelte Ria – na hadd halljam!

- Káin pecsétje – felelte Sam – aki birtokolja az Első Karddal együtt, az bármit meg tud vele ölni.

- Bármit? Szóval akkor az angyalt is, aki megölte a szüleimet.

- Pontosan, és szerintem az Metatron volt – majd a nő rémülten nézett Samre.

- Nem veszélyes egy kicsit, hogy egy démonon van rajta a jel? Nála van a kard is? – Sam nem felelt. – Ember, mit akarsz vele kezdeni, hogyha találkozunk?

- Van pár órám kitalálni – felelte Sam végül – de addig is, még nem mondtam el mindent. Káin pecsétje elvileg átruházható valaki másra. Legalábbis Dean így kapta meg Káintól.

- És ezzel mit akarsz mondani?

- Segíts nekem megmenteni Dean-t, cserébe pedig megkapod a pecsétet és a Kardot.

- Ó, ácsi, nem hiszem, hogy az akkora sétagalopp lenne, tuti valami gáz van vele.

- Dean azért is vált démonná, mert nem tudta kordában tartani a pecsétet. Hatalmas ereje van, és a legrosszabbat hozta ki belőle.

- Szóval lehetőséget kínálsz, hogy megöljem azt a lényt, amit egész életemben üldöztem, csakhogy nem biztos, hogy meg fogok állni a gyilkolászásban.

- Mondhatjuk így is.

- Akkor ölj meg, ha elfajulnak a dolgok. A bátyádat nyilván nem ölnéd meg, mert ő a bátyád, de én egy senki vagyok a szemedben. Tehát ha végeztem, ölj meg.

- Ez nem ilyen egyszerű – rázta meg a fejét Sam – a pecsét és a kard életben tartja a gazdáját. És ráérünk ezen még gondolkodni, először meg kell találnunk és megmentenünk a bátyámat.

- De mégis mitől?

- Önmagától.




- Hogy találtatok meg? – kérdezte Dean a démonokat.

- Crowley emberein keresztül – felelték - vannak kémeink.

- Értem. És ezek a kémek azt is tudják, hol van most Crowley?

- Most is vele vannak, ezért tudunk csak ritkán találkozni.

- Értem. Akkor szóljatok akkor, amikor már tudjátok, hol van – felelte Dean – addig én még itt maradok ebben a kocsmában – intett Dean a fogadó fele, majd el is indult az ajtóhoz.

- Elnézést uram – szólalt meg az egyik.

- Mi van már megint? – fordult meg ingerülten.

- Tudjuk, hogy egy vadásszal beszélgetett. Nem fél, hogy az öccse megtalálja? – Dean csak vigyorgott.

- Nem félek. Hagytam neki üzenetet, hogy ne keressen. Ha ide merészkedik, akkor meghal. Nincs mit szépíteni, srácok – vigyorgott önelégülten az újdonsült démon. – Na, ki kér egy italt? Jobb társasággal, mint egyedül.




Sam leállította az Impala motorját, amikor megérkeztek az első kocsma mellé. Ria ránézett az ifjabb Winchesterre.

- Most már van valami ötleted? – Sam elkezdett mosolyogni.

- Persze, hogy van – és elővett egy pisztolyt.

- Nem hiszem, hogy az olyan sokat érne…

- Bele van vésve egy démoncsapda – felelte – ez után csak simán rárakom ezt a bilincset – majd elővette azt az eszközt, amellyel sokáig Crowley-t tartották fogva – és bepakolom a kocsi csomagtartójába. Egyszerű.

- Először le kell lőnöd – felelte Ria – nem hiszem, hogy olyan egyszerű lenne…

- Ezért itt vagy te elterelésnek – válaszolta – te mész előre, és eltereled a figyelmét. Majd én simán hátulról lelövöm.

- Oké. Akkor menjünk!

- Várj! – kapta el a kezét, mielőtt kiszállt volna.

- Mire? – Sam a kabátja zsebéből előhúzott egy angyalpengét – hogyha több démon van ott, elfajulhatnak a dolgok.

- Értem – bólintott – akkor most már mehetek? – vonta fel a szemöldökét, majd elrakta a kabátja alá a fegyvert.

- Igen, de légy óvatos! Ezt nem szúrhatjuk el.

A) évad 05. rész

Ajánlatok

Miután Riana befejezte a meséjét, Sam csak ennyit mondott:

- Szerintem Metatron keze lehet a dologban.

- Az meg ki? – kérdezett vissza Riana.

- Hidd el, jobb, ha nem tudod. Most viszont – majd elővette a laptopját – megnézem, van-e valami említésre méltó azon a környéken, ahol te jártál.

- És én addig mit kezdjek magammal?

- Maradj itt – felelte Sam – még korántsem bízom meg benned.




Dean épp egy bárban ivott és próbálta befűzni a pultos nőt, amikor kinyílt a terem ajtaja, és a saját nevét hallotta.

- Winchester, gyere ki! – ordította az elől álló alak, aki gúnyos mosolyra húzta a száját – van számodra egy ajánlatunk.

- Érdekel engem? – kérdezte, majd kortyolt egyet a söréből.

- Szerintünk igen – felelték.

- Rendben van – majd felkelt, rámosolygott a nőre, aki elvette a poharát, és akinek kifizette az italát, majd a jövevények felé fordult – a saját érdeketekben remélem, hogy tényleg jó ajánlat lesz.

Szinte a semmi közepén voltak a fogadó előtti parkolóban. Hét démon – ebből egy Dean – egy kupacban, és nagyban beszélgettek. Mindenki figyelmen kívül hagyta őket, aki arra járt. A szószóló el kezdte ismertetni Dean-nek az ajánlatot.

- Arra kérjük Dean Winchester, hogy foglalja el a Pokol Királya címet.

- Ejha – mosolyodott el az ex-vadász – mondtam Crowley-nak, hogy elveszem a címét, de nem hittem, hogy mindjárt híveim is akadnak.

- Abbadon követői voltunk – felelte – rajtunk kívül még több százan úgy gondoljuk, hogy Pokol Lovagja lehet csak uralkodó. Ki lenne alkalmasabb, mint aki Lovag is, és végzett egy másik Lovaggal?

- Értem én. Arra kértek, hogy szúrjam hátba Crowley-t, akivel már hónapok óta parádézok? – A démonok kérdőn összenéztek. – Nyugalom emberek! Benne vagyok. Rúgjuk szét Crowley seggét!




- Main állam, Lubec – szólalt meg fél órával később Sam. Riana már kínjában a kanapén nyújtózkodott és azon gondolkozott, hogy vajon mi lehet az a jel Dean karján.

- Mi van azzal a hellyel? – kérdezte Riana.

- Minden bizonnyal ott van most Dean.

- Honnan veszed?

- Nem érdekes – felelte Sam – most azonnal indulunk, és út közben rátérünk a te dolgodra, van egy ajánlatom.

- Ajánlat? – erre Sam csak elmosolyodott, és el kezdett pakolni – majd a kocsiban megbeszéljük.

A) évad 04. rész

Riana eddigi leghosszabb párbeszéde

- Szóval… - kezdte Sam – Azt állítja, hogy látta a bátyámat? Mikor is?

- Még tegnap este – felelte Riana – egy kocsmában. Éppen a jegyzeteimet tanulmányoztam, amikor… Csak úgy leült mellém. 

- Mondott valamit? 

- A füzetemet nézegette, amikor hirtelen megkérdezte, hogy nem megyünk-e egy csendesebb helyre…

- Mikor láttad meg, hogy fekete lett a szeme?

- Ez valami vallatás? – ráncolta a szemöldökét Riana. – Én még abban sem vagyok biztos, hogy tényleg őt láttam.

- Elnézést… Csak már hónapok óta nem hallottam felőle… Sőt, egy démon felől sem. Pár napja találtam egy felvételt, amin megölt egy embert, onnan tudom, hogy démon lett belőle. Azonban mire eljutottam odáig, már rég kihűlt a nyom. A bátyám hagyott egy üzenetet, hogy ne keressem, de nem nagyon érdekelt. 

- Értem – bólintott a nő – ja, ha ez segít… Egy fura jelet láttam Dean karján. Nem tudom, hogy neki volt-e ilyesmije… - Sam rémült és dühös tekintettel nézett Rianára. 

- Káin pecsétje – csak ennyit mondott. 

- Ő, biztos – felelte Riana.

- Azért menjünk biztosra – felelte keserves hangon Sam, majd egy papírt fogott, és rárajzolta a jelet – ezt láttad a karján?

- Igen, ez volt az.

- Akkor minden kétséget kizárva a bátyámat láttad – sóhajtott az ifjabb Winchester, majd leejtette maga mellé a karját. 

- Miért? Mi az a jel? – érdeklődött a nő. 

- Nincs hozzá köze – felelte röviden Sam.

- Ha azt szeretné, hogy segítsek megtalálni, akkor igazán nem ártana néhány infót megosztania – fonta karba a karját Riana. 

- Rendesnek és okosnak látszik – felelte Sam – viszont nem bízom meg önben. 

- Nem is kell – mondta Riana – nem adtam rá okot, hogy megbízzon. 

- Hogy regenerálódik olyan gyorsan? Castiel beavatott – váltott hirtelen témát a vadász. 

- Fogalmam nincs, így születtem… De én inkább átoknak tekintem, mint adottságnak. 

- Miért?

- El tudja képzelni, amint az összes családtagja sorban elhullik?

- Mondhatjuk, hogy igen – felelte Sam – ketten maradtunk Dean-nel. 

- És hogy bárkihez is közel kerültem, meghalt? – Riana sosem mondta még ki, de hallani sokkal rosszabb volt, mint gondolni. 

- Hány vadászt ismer? – kérdezett vissza Sam – nem sokat, szerintem. 

- Eddig csak eggyel találkoztam, akivel beszéltem is. Miért kérdezi?

- Mert ha többet is ismerne, tudhatná, hogy minden vadásznak ez a sorsa. Magányos úton járunk, Riana. Mindannyian, és ebből nem lehet csak úgy kiszállni. 

- Eddig is tudtam, hogy magányos lesz az utam – felelte Riana – és egészen addig az is lesz, míg nem álltam bosszút a szüleim halálán. 

- Hogy történt? 

- Még sosem mondtam el senkinek – felelte egyből – persze Bobby Singernek igen, de ő azt mondta, hogy kizárt, tehát nem firtattuk tovább. 

- Ismerte Bobbyt? 

- Igen… Várjon, hogy érti, hogy ismertem? Ugye nem…- Sam lesütötte a szemét, amelyről Riana tudta, hogy nem sok jót jelent. 

- De sajnos igen – felelte Sam – szinte ő volt a második apánk – majd rámutatott az egyik szekrényen álló képre, amely a két testvért és a jó öreg Singer bácsit ábrázolta. Riana ránézett Samre.

- Ugye nem gond, ha tegeződünk? Csak ha már úgy is közös második apánk volt, attól függetlenül, hogy én alig láttam. És annak tekintetében elmondom a történetemet, hogy segítsünk egymásnak. 

- Rendben van, Riana. De én miben is segítek?

- Majd a történetem után megtudod – mosolyodott el Riana. 

- Akkor had halljam! De azért előtte üljünk le – majd letelepedtek egy asztalhoz, és Ria elkezdte mesélni a történetét. 

A) évad 03. rész

Első látásra - ez egy vadász

Sam nagyon rossz ötletnek tartotta, hogy Castiel egy vad idegent vigyen be a bázisukra, azonban tudta jól, hogy bármilyen segítség jól jöhet számára. Számításai szerint a vendégeknek nemsokára oda kellene érniük, így elkezdett elpakolni az útból, és a fontosabb dolgokat elrejteni – bárkit is hoznak az angyalok, nem fog benne megbízni, azonban az angyal szerint semmi rosszat nem fog csinálni, hisz jó szívű. Aha, az nem sokat jelent manapság – gondolta Sam. 

Riana csodálattal lépett be az Egyetemesek hadiszállására. Még sosem járt ilyen eldugott, biztonságos és még is otthonos környezetben. Lassan mentek lefele Castiellel a lépcsőn – az angyal Hannah-ot fent hagyta, úgy sem maradnak sokáig. A nő sosem gondolta volna, hogy valaha találkozik a két fivérrel – Bobby-tól sok jót hallott róluk. 

Sam végigmérte a jövevényt. A nőnek kimondottan éjfekete haja volt, amelyet egy kontyban fogott össze. Riana bőrkabátot és sima farmert viselt flanelinggel, cipője kopott és sáros volt. Tipikus vadászöltözet – gondolta Sam. 

- Üdvözlöm, Sam Winchester – mutatkozott be.

- Riana Moash – fogadta el a nő a kézfogást. – A bátyja merre jár? – kérdezte halkan, nem akart tolakodó lenni – csak mert nem is olyan rég láttam… - Sam halálsápadt döbbent arccal meredt a nőre.

- Hogy mi?

- nem is olyan… - kezdte el Riana megismételni, azonban Sam csendre intette.

- Elsőre is értettem, de ezt nem hiszem… Biztos volt benne?

- Egészen addig igen, amíg nem láttam valami furcsát az arcán…

- Démon szemei voltak? – kérdezte Sam. Riana nem tudta volna bevallani – szinte még saját magának sem – hogy nem egészen. Abban biztos volt, hogy iszonyú látványt nyújtott, úgyhogy egészben nézve mondhatni, hogy démon szemei voltak. 

- Igen – felelte végül. Sam annyira megszorította a széknek a támláját, hogy elfehéredtek az ujjai.

- Castiel – néztet föl végül az angyalra – folytassátok nyugodtan az utatokat, nem kell tovább segítenetek. Elboldogulok egyedül is, és úgy hiszem, Riana tudna nekem segíteni. 

- Rendben van, Sam – felelte Cas – akkor viszlát – köszönt el, majd felsétált a lépcsőn. Riana nem akarta mondani, hogy ő az angyalokkal szeretne maradni – persze azért, hogy tanulmányozhassa őket- mert az gyanús lenne, és egyébként is biztos volt benne, hogy Samtől kaphat pár választ a kérdéseire. 

- Köszönöm, Castiel. Viszlát és jó utat! – mondta a nő, és komolyan is gondolta. Nem tűnt túl gonosznak az angyal és szinte gondolkodás nélkül megbízott benne, csak azért, mert Riana meg akarta menteni az életét. Habár ez nem is akkora abszurdum – gondolta.

A) évad 02. rész

Regeneráció

Castiel és Hannah teljesen ledöbbentek, amikor látták, hogy nem is olyan messze tőlük, egyszer csak lángra lobbant egy kocsi, amelyben egy nő ült. Minden bizonnyal az a férfi okozta a tüzet, aki most elsétált a járműtől. beszállt egy másik autóba és elhúzta a csíkot. Castiel gondolkodás nélkül a hölgy segítségére sietett - azonban a nőnek egyáltalán nem volt szüksége segítségre. 

Riana letekerte az ablakot, majd elkezdett kimászni rajta. A ruhája már valamennyire lángra kapott, de még nem égett le róla teljesen. A belső zsebében nyugvó naplójára ügyelt a legjobban, hogy el ne égjen. Végül sikeresen átfért a nyíláson, és kiesett a kocsi ablakán. Ekkor vette észre a ballonkabátos 

férfit, aki alig pár lépésnyire állt tőle. Riana futva megindult felé, közben pedig beszélt Castielhez.

- Uram menjen már el a kocsi közeléből! Fel fog robbanni! – Cass azonban csak Rianát nézte, ahogy egyetlen egy égési sérülés sem volt rajta, és végül a lány rohanás közben teljes erejéből nekiütközött a férfinak, hogy minél távolabb lökje.

A következő pillanatban az egész autó felrobbant. A darabjai szerte-széthullottak, miközben Riana az egész testével óvta a férfi épségét. Az angyal tudta jól, hogy nem egy emberi lénnyel van dolga – de akkor vajon mivel? Hannah érzelemmentesen figyelte a jelenetet, mint ahogy az egy angyalhoz illik. A veszély már múlófélben volt, amikor Riana feltápászkodott Castielről. 

- Remélem, nem fognak senkinek beszámolni arról, amit itt láttak – szólalt meg a nő. 

- Parancsnok… - kezdte volna Hannah.

- Ne szólíts így, kérlek!

- Castiel… Sokféle lény van, amely az angyalokon kívül képes lenne így gyógyulni. Egyik se illik be a képbe.

- Ő nem angyal, Hannah – felelte Cas – biztos vagyok ebben. 

- Hé, közbe szólhatok én is? – kérdezte Riana. – Például, hogy honnan tudnak az angyalok létezéséről. 

- A Földön mindenki ilyen tudatlan? – kérdezte Hannah.

- Ne mondj ilyeneket. Ugyanúgy, ahogy ők sem tudnak a mi létezésünkről, mi sem tudunk róluk sokkal többet. 

- Értem, Castiel. – Riana rémülten, és döbbenten bámult a társaságra.

- Komolyan? Angyalok vagytok? 

- Igen. – felelte Castiel. – Angyalok vagyunk… Habár nem tudom, hogy még mennyire nevezhetjük magunkat annak. 

- Sosem találkoztam még angyallal – Riana tudta jól, hogy nem eshet most nekik az összes vádjával. Még a hasznára is válhat, hogy kíváncsiak rá, milyen lény – ahogy ő is. Meg persze arra is, hogy az angyalok hogy hallhatnak meg. – Ez a szerencsenapom! – gondolta. 

- Mi meg olyan lénnyel, aki kockáztatta volna az életét másokért – felelte Cas – általában mindegyik természetfeletti lény önző. 

- Beleértve önöket is? – vonta fel a nő a szemöldökét. 

- Mi katonák vagyunk – felelte Hannah – A Mennyeket szolgáltuk. 

- A múlt idő a lényeg, igaz? 

- Isten nélkül elég nehéz – felelte Castiel – de miért nem beszéljük meg ezt út közben? Velünk tartasz? 

- Ha nem vagyok a terhükre, és egyébként se jutnék sokáig kocsi nélkül – vonta meg a vállát Riana. 

- Castiel, ez nem jó ötlet. 

- Hannah! 

- A fő küldetésünkre kell koncentrálni. A társaink jelentik most a problémát, nem pedig egy teremtmény, akibe belebotlunk. 

- Elvisszük akkor Sam Winchesterhez – felelte Cas – ő úgy is jártasabb az ilyen témákban. Erről nem nyitok vitát.